Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
A Magyar Állami Operaház képes leírás - Opera.tlap.hu
részletek »

A Magyar Állami Operaház - Opera.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: opera.tlap.hu » A Magyar Állami Operaház
Keresés
Találatok száma - 5 db
Az Operaház építése

Az Operaház építése

A magyar operajátszás régen várt pillanata érkezett el 1884. szeptember 27-én, amikor fényes külsőségek között, I. Ferenc József jelenlétében megnyitotta kapuit a budapesti Operaház. A díszünnepség azonban kis híján botrányba fúlt: a kíváncsi tömeg betört az előcsarnokba az ott posztoló rendőröket félresodorva, hogy megcsodálhassa a pompás Sugár úti palotát. A több mint százéves múltra visszatekintő magyar operajátszás a kényszerű nemzeti színházi társbérlet súrlódásokkal teli évtizedei után jutott végre önálló épülethez. 1869-ben határozat született a dráma és az opera szétválasztásáról, majd amikor 1870-ben Andrássy Gyula miniszterelnöknek sikerült az uralkodó anyagi támogatását kieszközölni és Pest városa is nagyobb pénzösszeget ajánlott fel a létesítendő operaház javára, a terv egyre kézzelfoghatóbb formát öltött. Az önálló dalszínház megteremtésének első átfogóbb tervezetét Orczy Bódog, a Nemzeti Színház igazgatója dolgozta ki (1872), ebben több javaslatot is tett az új színház elhelyezésére.

Magyar Állami Operaház

Magyar Állami Operaház

A Magyar Állami Operaház (Andrássy út 22.) Magyarország egyetlen nagylétszámú társulattal rendelkező és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan.

Az Operaház története

Az Operaház története

1837 augusztusában megnyílt a Nemzeti Játékszín (a későbbi Nemzeti Színház), s tíz nappal később már operát játszottak benne. Közel őtven évig ez az intézmény adott helyet mind a prózai, mind a zenés drámai műfajnak. Az igény, hogy az operai részleg önálló helyet kapjon, az 1860-as években mind sürgetőbben merült fel. 1872-ben kinevezték azt a bizottságot, amely kijelölte a leendő operaház helyét. 1873-ban hat meghívott építőművész számára szűkkörű pályázatot írtak ki. A bírálóbizottság Ybl Miklós terve mellett döntött. A telket 1875-ben vették át és a gyorsütemű építkezés eredményeként 1879 őszére már tető alá került az épület. Ezután elhúzódtak a munkálatok és végül 1884 szeptember végén tarthatták meg az első előadást.

125 éves az Operaház

125 éves az Operaház

A kormány határozott arról, hogy jövőre megkezdi az Erkel Ferenc Színház helyén egy új, modern, Budapesthez és a magyar zeneművészet színvonalához méltó színház létrehozását - jelentette be Bajnai Gordon az Operaház megnyitásának 125. évfordulója alkalmából rendezett díszelőadáson.

Ybl Miklós - A tervező

Ybl Miklós - A tervező

Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6. - Budapest, 1891. január 22.) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. 1814-ben született Székesfehérváron, édesapja Ybl Miklós székesfehérvári kereskedő, a megyei választmány tagja, édesanyja Eiman Anna. 1825-től a párizsi Császári és Királyi Polytechnikai Intézetben végezte tanulmányait, 1832-től Pollack Mihály, majd 1836-tól Koch Henrik építész irodájában dolgozott. 1840-ben Münchenbe ment, ahol beiratkozott Királyi Művészeti Akadémiára. 1841-ben Itáliában tett tanulmányutat. Hazatérésekor szembesült a ténnyel, hogy családjának anyagi gondjai adódtak, eladni kényszerültek székesfehérvári házukat.

Tuti menü