Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Híres Operák képes leírás - Opera.tlap.hu
részletek »

Híres Operák - Opera.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: opera.tlap.hu » Híres Operák
Keresés
Találatok száma - 9 db
Ludwig van Beethoven: Fidelio

Ludwig van Beethoven: Fidelio

Joseph Haydn és Wolfgang Amadeus Mozart mellett Ludwig van Beethovent tartják a bécsi klasszicizmus harmadik nagy alakjának, de zenéje a romantika jegyeit is magán hordja. Mi sem ékesebb bizonyítéka ennek, mint egyetlen operája, a méltán népszerű Fidelio. A zsarnokellenes zenedráma történelmi és kultúrtörténeti hátteréről szólva mindenképpen meg kell említeni a szerző kiábrándultságát, amelyre a párizsi események nyomták rá bélyegüket. Beethoven személyisége ekkorra már - mindinkább romló egészségi állapota miatt - egyre hangsúlyosabban befelé fordulóvá vált.

Erkel Ferenc: Bánk bán

Erkel Ferenc: Bánk bán

Katona József 1819-ben írta drámáját a Bánk bánt, amelynek első változatát a Kolozsvári Erdélyi Muzeum című folyóírat pályázatára nyújtotta be sikertelenül. Katona nem érte meg műve sikerét. A Bánk bán, mint prózai mű az 1848. márc. 15-i Nemzeti Színházi bemutató óta számít nemzeti drámánknak. Katona tragédiájából Egressy Béni írt operalibrettot és ehhez szerzett Erkel Ferenc zenét. Az 1844 óta tervezett opera végül 1861. márc. 9-én került színpadra, így nemcsak a reformkor de már a szabadságharc és az azt követő önkényuralom emlékét is felidézte nézőinek. A kortárs bírálatik közül a nagy pályatárs, Mosonyi Mihály véleményét idézzük: "Erkel Bánk bán dalművében több eredeti magyar zenei gondolat található, mint bármely másban. A magyar zene alkotó elemei benne már plasztikai egésszé alakulnak... alakjai művészi kerekséggel és formakellemmel vannak kidolgozva... Erkel volt az első, kí ... kellően kimutatta az irányt, melyen haladva az utána következő nemzedék, a már egyszer feltalált és idomított alakzatok szerint tovább építheti a magyar dalművészet csarnokát ...Erkel nemcsak gazdag dallamforrással rendelkezik, de ezenkívül valódi, egészséges és művészies szép formai érzékkel is bír, ennélfogva az ő dallamai... nemcsak kizárólagosan a divat kívánalmainak hódolnak, de ezenkívül mélyebb drámai hatásokra is számítanak."

Wagner: Trisztán és Izolda

Wagner: Trisztán és Izolda

A múlt században Wagner Trisztán és Izolda című zenedrámájának nemcsak a zenéjét méltatták a legmagasabb fokon, hanem a szövegét is a német irodalom legjobb alkotásai közé sorolták. Később ez az értékelés megváltozott: míg az opera zenéjét ma is a legnagyobb remekművek között tartják számon, a szövegkönyv - irodalmi szempontból - már elavultnak hat. Ezt magam is úgy éreztem, amikor elolvastam a Trisztán új magyar fordítását, amely most jelent meg kétnyelvű kiadásban. A fordító, Jolsvai Nándor hatalmas munkát végzett: a szöveg mennyiségileg is sok, gondolatiságban igen gazdag és nemcsak a rímeket, a versek ritmusát kell benne figyelembe venni, hanem az alliterációkat is, amiket Wagner olyan előszeretettel használt. A feladat nagyon nehéz, választani kell: a magyar szöveg stílusa a múlt századi eredeti német mintát kövesse, vagy a mai követelményeknek feleljen meg, korunk beszélt nyelvéhez közelítsen. Jolsvai inkább az első megoldás mellett döntött, a verselés kötöttsége is efelé terelte, így fordításának nyelvezete a huszonegyedik század küszöbén eléggé régies hatást kelt. Néha olyan sorokat is lehet benne olvasni, aminek nincs sok értelme: "Am Obermast di Segel ein", "A főárbocról eresszétek le a vitorlát" - mondják a matrózok, ami az új fordításban így hangzik: "A főkötélt most oldjad el".

Giuseppe Verdi: Otello

Giuseppe Verdi: Otello

Jago bosszút esküszik, amiért Otello, Ciprus kormányzója Cassiónak ígérte a kapitányi tisztséget. Azt sugallja neki, hogy Cassiónak szándékai vannak a feleségével. Jago mesterkedései oly vak féltékenységet szítanak a mórban, hogy az megfojtja hitvesét. Az Otello premierje 1887-ben volt a Scalaban. Az opera gördülékenysége, a hangszerelés gazdagsága és kifinomultsága, valamint a költészet és a zene tökéletes harmóniája biztosította az azonnali "és az azóta is tartó" sikert.

Offenbach: Hoffmann meséi

Offenbach: Hoffmann meséi

Különleges szerelmi történetekből áll össze Offenbach Hoffmann meséinek szövegkönyve. A zeneszerzőről tudni kell, hogy sokak szerint az operett műfaj megteremtője, a XIX. század sikerembere volt. Megjárt persze ő is mennyet és poklot, s ez az utolsó alkotása számvetés az életével, egyúttal ezt tartják kimagaslóan a legkomolyabb művének. Nem kis bátorság Pécsett ezt a darabot műsorra tűzni, ugyanis korábban már két nagysikerű előadását láthatta a baranyai publikum, legutóbb Eck Imre balettosai adtak megkülönböztetett értelmezést a játéknak. Halasi Imre vállalkozott most a feladatra, s mintegy harminc miskolci előadás után átköltöztette a darabot Pécsre, díszleteivel, jelmezeivel együtt, kettős szereposztással, melyből az elsőnek péntek este volt, a másodiknak pedig szombaton volt a premiere.

Muszorgszkij: Borisz Godunov

Muszorgszkij: Borisz Godunov

A Borisz Godunov az orosz repertoár egyik leghíresebb operája, és a különböző átiratok számában is vezető helyen áll, melyeket előadtak. Muszorgszkij két változatot hagyott hátra, míg Rimszkij-Korszakov 5 (!!!) különböző változatot.

Leoncavallo: Bajazzók

Leoncavallo: Bajazzók

Opera két felvonásban: Az opera a vándorkomédiások világának egy pillanatát villantja fel. A Bajazzók a hajdani commedia del' arte játékok ismert történetét idézi vissza, a megcsalt férj a hűtlen feleség és a csaló szerelmes sorsát, ám mindezt nem csupán színpadi játékként, hanem valóságként is. A történetben a valóság drámája jelenik meg.

Bartók Béla - A kékszakállú herceg vára

Bartók Béla - A kékszakállú herceg vára

A kékszakállú herceg várát kétszer játsszák el egy előadásban. Az Operaház ezzel a produkcióval, a XIX.-ből a XXI. századba ugrik- mondta a Vas Lajos főigazgató. A 2009. október 11.-i bemutató karmestere Fischer Ádám, rendező-díszlettervező Hartmut Schörghofer, jelmeztervező Corinna Crome. A kékszakállú herceg, Szabó Bálint, Judit szerepében Vizin Viktória.

Kodály Zoltán: Háry János

Kodály Zoltán: Háry János

Háry János legendás mesélő. Kettős életet él: a kiábrándító valóságot és álmai mesevilágát, ahol a csatákban győz a magyar nép, ahol a császárlány beleszeret a magyar huszárba, ahol az elnyomó bocsánatért esedezik. Meséi megszépítik a valóságot, ahol a forradalmakat leverik, ahol mindenki nagyon egyedül van, ahol az elnyomók kegyetlenül bánnak a mesehősökkel.

Tuti menü