Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Opera linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Opera képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: opera.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 71 db
Miklósa Erika

Miklósa Erika

Miklósa Erika tinédzseréveit sportolással töltötte, majd egy baleset következtében pályát váltott. Az énekléssel kedvtelésből kezdett foglalkozni és saját magának okozta a legnagyobb megdöbbenést, hogy alig három év elteltével, 19 évesen, - minden idők legfiatalabbjaként - szerződtették a Magyar Állami Operaházba. Talán éppen ezért szakította meg karrierjét 1996-ban, hiányérzete volt, tanulni vágyott. Előbb Philadelphiában, azután Milánóban képezte magát ösztöndíjasként.

Szabó Krisztina

Szabó Krisztina

A magyar szoprán énekművésznő zenei tanulmányait zongoristaként kezdte, - A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója Budapesten, ahol magánének-tanári képesítést kap. Tanárai: Rosner Melánia, Kurtág Márta. ösztöndíjasként a drezdai "Carl Maria von Weber" Zeneművészeti Főiskolán szerzi művészdiplomáját. Tanárai: Kammersängerin Renate Härtel, Prof. Hugo Raithel. A "CANT-ART" iskola növendéke Sass Sylvia operaénekesnőnél.

Szilfai Márta

Szilfai Márta

Szilfai Márta a Magyar Állami Operaház magánénekese zenei tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zongora-zeneszerzés szakán kezdte, melyet később az ének szakra cserélt. A sokat ígérő karrier felé vezető utat azonban hamar megszakította: a fiatal énekesnő anya lett. Ahhoz, hogy mind anyai, mind énekesi szerepének eleget tegyen, Szilfai Márta a Magyar Rádió és Televízió kórusának lett tagja, ahol - titkos szavazással - az "Év énekese" díjat nyerte el 1992-ben.

Csiki Gábor

Csiki Gábor

Zombai Általános Iskola (Zomba, az egy falu Tolna megyében): nagyon élveztem, jó tanuló voltam. Úgy hat-hét évesen írtam egy levelet a Volvo göteborgi központjába, és kifejtettem nekik, hogy imádom az autókat, a svéd luxus-márkát mellesleg rajongásig. Küldtek egy rakás prospektust: nekem, a parasztgyereknek, Zombára! Ezzel nagyjából eldőlt minden, legalábbis az, hogy életemet az autók és a zene fogja meghatározni. Merthogy hét éves koromtól zongorázni tanultam, először a falumbéli Füzi János, később a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskolában Dobainé Zsuzsanna tanítványaként. Egyébként Füzi Mester volt az, aki eztán majd tíz évig verte belém kíméletlenül az összhangzattan, a szolfézs - valamint nemhivatalosan a jazz - tudományát, én pedig a mai napig úgy érzem, hogy amit a zenéről tudok, az közvetve-közvetlenül Tőle származik.

Kiss Péter

Kiss Péter

Magyar Állami Operaház tagja vagyok 1981- től, címzetes magánénekesként. 2001-2002-ig az operaház stúdiósa voltam, majd 2002-től magánénekes lettem lírai tenor szerepkörben. Vendégszerepeltem Ausztriában, Svájcban, Japánban, Egyiptomban, Spanyolországban, Szardínián, Németországban, és Dániában is a koppenhágai Tivoli koncert-teremben. Énektanulmányokat folytattam Finnországban 1991- 1993-ig, ahol koncerteztem is. Magyarországon is szívesen koncertezem - Pécs ahová 2003-2004-es évadban szerződés kötött, Keszthely, Aggteleki-cseppkőbarlang, és Budapesten számos helyen.

Sólyom Nagy Máté

Sólyom Nagy Máté

Született: 1977 január 4.-én Budapesten. Tanulmányok 1993 - 1997: A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola magánének szakának hallgatója. 1997 - 2002: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem magánének- és opera szakának hallgatója Andor Éva irányításával. 2002:Diploma kitűnő minősítéssel. 2002 - 2003: a DAAD ösztöndíjasa a Stuttgarti Zeneművészeti Főiskolán Hamari Júlia irányításával.

Az olasz opera története

Az olasz opera története

A reneszánsz idején az olasz művészetekben széles körű fejlődés ment végbe. Ez a fejlődés egyaránt érezhető volt az építészetben, költészetben, színházban és zenében. A zenében történő fejlődést elősegítő első mű Nicola Vicentino tollából született, 1555-ben, és a L'antica musica ridotta alla moderna prattica (A régi zene alkalmazása a mai gyakorlathoz) nevet viselte. Vicentino arra törekedett, hogy feltámassza az ókori görög hangnemeket (diatonikus, kromatikus, enharmonikus), sőt még egy olyan hangszert is szerkesztett - az archicembalót -, amely a felemelt félhangokat megkülönböztette a leszállítottaktól. Vicentino szerint ugyanis a zene iránt támasztott fő követelmény nem annyira az elmélet tisztelete, hanem a szöveg jelentésének hangsúlyosabbá tétele volt. Végül odáig elment, hogy elvetette a temperált hangszereket. Vicentino kortársa, Gioseffo Zarlino, ugyancsak görög elvből kiindulva, az Instituzioni harmoniche (1558) című művében olyan hangok közti viszonyokat próbált rekonstruálni, amelyek egyszerű számarányokban kifejezhetőek.

Az Operaház építése

Az Operaház építése

A magyar operajátszás régen várt pillanata érkezett el 1884. szeptember 27-én, amikor fényes külsőségek között, I. Ferenc József jelenlétében megnyitotta kapuit a budapesti Operaház. A díszünnepség azonban kis híján botrányba fúlt: a kíváncsi tömeg betört az előcsarnokba az ott posztoló rendőröket félresodorva, hogy megcsodálhassa a pompás Sugár úti palotát. A több mint százéves múltra visszatekintő magyar operajátszás a kényszerű nemzeti színházi társbérlet súrlódásokkal teli évtizedei után jutott végre önálló épülethez. 1869-ben határozat született a dráma és az opera szétválasztásáról, majd amikor 1870-ben Andrássy Gyula miniszterelnöknek sikerült az uralkodó anyagi támogatását kieszközölni és Pest városa is nagyobb pénzösszeget ajánlott fel a létesítendő operaház javára, a terv egyre kézzelfoghatóbb formát öltött. Az önálló dalszínház megteremtésének első átfogóbb tervezetét Orczy Bódog, a Nemzeti Színház igazgatója dolgozta ki (1872), ebben több javaslatot is tett az új színház elhelyezésére.

Magyar Állami Operaház

Magyar Állami Operaház

A Magyar Állami Operaház (Andrássy út 22.) Magyarország egyetlen nagylétszámú társulattal rendelkező és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan.

Hirdetés
Az operaközvetítés története

Az operaközvetítés története

Az opera (is) kőkemény üzlet. És a világon mindenütt veszteséges. Színpadra vitele költséges, rajongóinak száma véges. Az utóbbin próbál változtatni a Met vezetőinek ötlete: nem egy-egy előadásra kell nagyobb közönséget becsábítani, hanem sokszorosára növelni az operabarátok táborát. Ez önmagában még nem teljesen új gondolat, hiszen a műfaj megújítói régóta ezen fáradoznak. Ők azok, akik állítják, ma már nem lehet úgy játszani operát, mint az előző évszázadokban, amikor ez a műfaj megszületett. Az opera -szerintük -zene és show, tánc és mozi és a legújabb technika varázslatait is segítségül hívó modern színház. Előadásaiknak sikere, híre, egyre nagyobb közönsége van.

A barokk zene műfajai

A barokk zene műfajai

Az opera: Létrejöttének előzményei a pásztorjátékok, vásári komédiák. A szenvedélyes egyéni érzelmek kifejezésére a hangszerrel kísért szólóének, a szólómadrigál látszott a legmegfelelőbbnek. Ezt a görög drámák hangszerrel kísért szólóénekéről nevezték el monodiának, azaz énekbeszédnek. Firenzében létrejött egy zenei társaság "Camerata" néven, amely elsőként vezette be az akkordokkal kísért szólóének gyakorlatát, s meghirdette vezérgondolatát: a zenének mindenkor a szöveget kell szolgálnia. Zeneszerzői arra törekedtek, hogy dallamaik megközelítsék az élő beszéd kifejező erejét. A zeneszerzők műveiket már nem csupán kisebb körök, társoságok, rezidenciák (egyház, királyi, hercegi udvarok) számára írták, hanem a nagyközönség elé szánták a műveiket.

Opera (színmű)

Opera (színmű)

Az opera olasz eredetű szó, dalművet jelent (másként: dramma per musica). Vokális-hangszeres drámai színpadi műfaj, melyben a szerepeket éneklik. Az opera három-négy, ritkábban egy, kettő vagy ötfelvonásos, többnyire nyitánnyal kezdődik.

Az Operaház története

Az Operaház története

1837 augusztusában megnyílt a Nemzeti Játékszín (a későbbi Nemzeti Színház), s tíz nappal később már operát játszottak benne. Közel őtven évig ez az intézmény adott helyet mind a prózai, mind a zenés drámai műfajnak. Az igény, hogy az operai részleg önálló helyet kapjon, az 1860-as években mind sürgetőbben merült fel. 1872-ben kinevezték azt a bizottságot, amely kijelölte a leendő operaház helyét. 1873-ban hat meghívott építőművész számára szűkkörű pályázatot írtak ki. A bírálóbizottság Ybl Miklós terve mellett döntött. A telket 1875-ben vették át és a gyorsütemű építkezés eredményeként 1879 őszére már tető alá került az épület. Ezután elhúzódtak a munkálatok és végül 1884 szeptember végén tarthatták meg az első előadást.

125 éves az Operaház

125 éves az Operaház

A kormány határozott arról, hogy jövőre megkezdi az Erkel Ferenc Színház helyén egy új, modern, Budapesthez és a magyar zeneművészet színvonalához méltó színház létrehozását - jelentette be Bajnai Gordon az Operaház megnyitásának 125. évfordulója alkalmából rendezett díszelőadáson.

Ybl Miklós - A tervező

Ybl Miklós - A tervező

Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6. - Budapest, 1891. január 22.) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. 1814-ben született Székesfehérváron, édesapja Ybl Miklós székesfehérvári kereskedő, a megyei választmány tagja, édesanyja Eiman Anna. 1825-től a párizsi Császári és Királyi Polytechnikai Intézetben végezte tanulmányait, 1832-től Pollack Mihály, majd 1836-tól Koch Henrik építész irodájában dolgozott. 1840-ben Münchenbe ment, ahol beiratkozott Királyi Művészeti Akadémiára. 1841-ben Itáliában tett tanulmányutat. Hazatérésekor szembesült a ténnyel, hogy családjának anyagi gondjai adódtak, eladni kényszerültek székesfehérvári házukat.

Ludwig van Beethoven: Fidelio

Ludwig van Beethoven: Fidelio

Joseph Haydn és Wolfgang Amadeus Mozart mellett Ludwig van Beethovent tartják a bécsi klasszicizmus harmadik nagy alakjának, de zenéje a romantika jegyeit is magán hordja. Mi sem ékesebb bizonyítéka ennek, mint egyetlen operája, a méltán népszerű Fidelio. A zsarnokellenes zenedráma történelmi és kultúrtörténeti hátteréről szólva mindenképpen meg kell említeni a szerző kiábrándultságát, amelyre a párizsi események nyomták rá bélyegüket. Beethoven személyisége ekkorra már - mindinkább romló egészségi állapota miatt - egyre hangsúlyosabban befelé fordulóvá vált.

Erkel Ferenc: Bánk bán

Erkel Ferenc: Bánk bán

Katona József 1819-ben írta drámáját a Bánk bánt, amelynek első változatát a Kolozsvári Erdélyi Muzeum című folyóírat pályázatára nyújtotta be sikertelenül. Katona nem érte meg műve sikerét. A Bánk bán, mint prózai mű az 1848. márc. 15-i Nemzeti Színházi bemutató óta számít nemzeti drámánknak. Katona tragédiájából Egressy Béni írt operalibrettot és ehhez szerzett Erkel Ferenc zenét. Az 1844 óta tervezett opera végül 1861. márc. 9-én került színpadra, így nemcsak a reformkor de már a szabadságharc és az azt követő önkényuralom emlékét is felidézte nézőinek. A kortárs bírálatik közül a nagy pályatárs, Mosonyi Mihály véleményét idézzük: "Erkel Bánk bán dalművében több eredeti magyar zenei gondolat található, mint bármely másban. A magyar zene alkotó elemei benne már plasztikai egésszé alakulnak... alakjai művészi kerekséggel és formakellemmel vannak kidolgozva... Erkel volt az első, kí ... kellően kimutatta az irányt, melyen haladva az utána következő nemzedék, a már egyszer feltalált és idomított alakzatok szerint tovább építheti a magyar dalművészet csarnokát ...Erkel nemcsak gazdag dallamforrással rendelkezik, de ezenkívül valódi, egészséges és művészies szép formai érzékkel is bír, ennélfogva az ő dallamai... nemcsak kizárólagosan a divat kívánalmainak hódolnak, de ezenkívül mélyebb drámai hatásokra is számítanak."

Tuti menü