Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Operaszerzők képes leírás - Opera.tlap.hu
részletek »

Operaszerzők - Opera.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: opera.tlap.hu » Operaszerzők
Keresés
Találatok száma - 10 db
Bartók Béla II.

Bartók Béla II.

A gyermek Bartók négyévesen már mintegy negyven dal hangjait tudta kikeresni a zongorán. 5 éves korában édesanyjától tanulva kezdett el zongorázni. 8 éves korában meghalt édesapja. Édesanyjával, és a tőle négy évvel fiatalabb Elzával Nagyszőllősre, azután Besztercére, végül Pozsonyba költöztek. 9-10 éves korában már apró zongoradarabokat kezd el komponálni. 1892-ben első nyilvános fellépésén Nagyszőllősön, saját szerzeményét (A Duna folyása) játszotta. 1892-1896 között Erkel László tanítványaként zongorát és elméletet tanult Pozsonyban. 1899-ben a gimnázium után felvételt nyert a Budapesti Zeneakadémiára. Tanulmányait 1903-ban kitűnő eredménnyel fejezte be. 1903-ban első külföldi turnéján a Kossuth-szimfónia című művét mutatta be. 1906-ban Kodály segítségével és tanácsaival megkezdte gyűjtőmunkáját. Bejárta az országot, majd más népek zenekultúráját is kutatta: járt szlovák nyelvterületen, Erdélyben és Észak- Afrikában (Biskra) is gyűjtött, az arab is népzenét tanulmányozta. 1906-ban Kodállyal közös népdalfeldolgozás-gyűjteményüket adták ki.(Magyar népdalok). 1907-ben feleségül vette Ziegler Mártát. 1917-ben nagy sikerrel mutatták be A fából faragott királyfi című táncjátékát." 1918-ban másik nagysikerű színpadi műve A kékszakállú herceg vára került bemutatásra.

Kodály Zoltán

Kodály Zoltán

Zeneszerző, zenepedagógus volt. 1882. december 26-án született Kecskeméten. Édesapját, Kodály Frigyest a vasútnál teljesített szolgálatai révén 1883-ban Szobra helyezték, majd onnan Galántára, ahova a család is természetesen továbbköltözött, s ahol a kis Zoltán megkezdte elemi iskolai tanulmányait. 1892-ben az édesapát a nagyszombati állomás főnökévé nevezték ki, ami a család újabb költözködését vonta maga után. Kodály középiskolai tanulmányait már Nagyszombaton végezte, az érseki főgimnázium tanulójaként. Hangszeres tanulmányait is megkezdte. Az indíttatás adott volt: édesanyja, Jaloveczky Paulina és édesapja, Kodály Frigyes is zeneszerető emberek voltak, akik maguk is szívesen zenéltek. Édesanyja zongorán játszott és énekelt, édesapja hegedült. Kodály Zoltán zongora tanulmányai mellett hegedülni, majd gordonkázni kezdett. Szinte önerőből tette mindezt. Az iskola zenei életének is aktív részese lett. Nemcsak a székesegyház kórusában énekelt, hanem a gimnázium zenekarában és kamarazenekarokban is játszott. Első szerzeményeit az 1890-es évek végén komponálta. 1897-ben alkotott d-moll nyitányát a következő év elején az iskola zenekara mutatta be.

Ludwig van Beethoven

Ludwig van Beethoven

Már nagyapja is - akit szintén Ludwignak hívtak - a zene közelségében élt, hiszen udvari karmester és basszista volt. Az ő fia, a nyughatatlan természetű Johann gyermekkorában szopranistaként vett részt az udvari együttes munkájában. Később szintén udvari muzsikus lett. Johann van Beethoven 1767-ben frigyre lépett a választófejedelmi komornyik fiatal özvegyével, Maria Magdalene Keverich-hel. Az ő házasságukból született Ludwig van Beethoven 1770. december 16-án. Szülővárosában, Bonnban keresztelték meg a Szt. Remigius templomban.

Erkel Ferenc

Erkel Ferenc

Gyulán született 1810. november 7-én. Szülőháza, az Apor tér 7. szám alatti klasszicista stílusú épület ma is áll, benne az Erkel Ferenc Emlékmúzeumot rendezték be. Gyula a XIX. században többnemzetiségű, kedves kisváros volt alig néhány ezer német, román, magyar lakossal. A város zenei életében fontos szerepet töltött be karnagyként és tanítóként Erkel József (1787-1855). Amikor nősülésre adta a fejét, az uradalmi tiszt lányát, Ruttkay Klára Teréziát (1790-1865) vette nőül. Házasságukból két leánygyermek és nyolc fiúgyermek született. A másodszülött Ferenc a fiúk közt a legidősebb volt.

Giuseppe Verdi

Giuseppe Verdi

Giuseppe Fortunino Francesco Verdi (1813. október 10. - 1901. január 27.) a 19. század legnépszerűbb olasz zeneszerzője volt, az operának (Mozart és Wagner mellett) kimagasló egyénisége. Műveit ma is nagy sikerrel játsszák világszerte, néhány operarészlete igazi slágerré vált, mint például a La donna è mobile (Az asszony ingatag) a Rigolettóból. A francia és német befolyásokat követve áttörte korának bel canto kliséit, és a zenedráma szolgálatába állította az éneket, kritikusai emiatt gyakran nyersnek, csiszolatlannak minősítették zenéjét. Mesterműveket alkotott mint fiatalember, mint érett komponista és mint idős zseni, melyeket a mai napig a világ összes operaházában előadnak.

Offenbach

Offenbach

Jakab, német származásu zeneszerző, szül. Kölnben 1819 okt. 5-én. Párisban tanult 1835-37. a Conservatoire-on s jó gordonkássá nevelődött. A víg opera zenekarában játszott és önálló hangversenyeket adott, utóbbiakat 1848-49. Németországban is, de nem sok hatással; ekkor a Théâtre Français karnagya lett és Musset Chandelier-jéhez szerzett betétje (Fortunio dala) alapította meg hirnevét. Dalai, kupléi a francia szellem és az akkori közhangulat pajzán szülöttei, olyan népszerüekké lettek, hogy O. 1855. saját kis szinházat mert nyitni.

Bizet

Bizet

Francia zeneköltő, szül. Párisban 1838 okt. 25., megh. Bougivalban 1875 jun. 3. Párisban tanult s 1857. a római dijat elnyerte; már előbb irta Le docteur Miracle cimü operettjét, mely 60 pályamű közül elnyerte az Offenbach kitüzte dijat. Olasz utja után adták elő operáit: A gyöngyhalászok (1863), A szép perthi leány (1867), és Dsámilé (1872); az uj irány miatt azonban egyiket sem fogadták érdeme szerint. A Daudet-féle Arlesi lányhoz irt melodrámai zenéjét ellenben még a hangversenyteremben is sűrün adják. 1875-ben került szinre a Mérimée elbeszélésén alapuló Carmen c. dalműve, melynek realisztikus jellemzése, eredetisége, a spanyol nemzeti elem öntudatos szerepe, fülcsiklandó és mégis sok izléssel alkotott dallamai, mesteri hangszerelése egyszerre megértették a világgal B. tehetségének nagy voltát. Életrajzát megirták Mastrigli (Torino 1888) és Pigot (Páris 1889).

Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij

Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij

Szülei katonai pályára szánták, de kiváló zongoristaként a zene mellett döntött. Balakirevtől tanult zeneszerzést. Az orosz nemzeti zene megteremtésén fáradozott az Ötök csoportjának tagjaként. Kompozíciói az orosz népzenéből táplálkoztak. Komponált dalokat, zongoraműveket (pl. Egy kiállítás képei, 1874), zenekari művet (Egy éj a kopár hegyen, 1867) és operákat: Borisz Godunov, Hovanscsina. Ez utóbbi befejezésére már nem maradt ideje, így barátja, Rimszkij-Korszakov hangszerelte és egészítette ki.

Leoncavallo

Leoncavallo

Roger (Ruggiero), olasz zeneköltő, szül. Nápolyban 1858 márc. 8. A Mascagni diadala révén divatossá lett rövid operák szerzői közt, ugy látszik, legkiválóbb tehetség; I. Pagliacci (A bajazzók) c. 2. felvonásos tragikus dalműve Milanóban 1892 máj. 31. került szinre és ritka elterjedtséget nyert. (A magyar királyi operaház 1893 márc. mutatta be.) Újabb nagy operája: I Medici (A Mediciek); még 1889. Párisban irta Songe d"une nuit d"été (Szt.Ivánéji álom) c., s újabban átdolgozta Chatterton c. még régibb, rövidebb dalművét.

Hirdetés
Bartók Béla

Bartók Béla

Századunk egyik legnagyobb zenei egyéniségéről szerte a világon könyvtárnyi irodalom jelent meg: számos kutató igyekszik új adatokat közölni életművéről. Szülőhelye, Nagyszentmiklós, nem feledkezett meg róla: 2001 óta a Pro Bartók Társaság jóvoltából évente többször csendül fel a bartóki zene a városban. 2005 márciusára felújították állandó múzeumát és 1993 óta köztéri szobra, van. A Szőcs Gyula által megjelölt házon kétnyelvű emléktábla hirdeti a szülőház helyét. Ebben az épületben lakott Bartók Béla nagyanyja, Ronkovics Matild, valamint Bartók Béla mezőgazdasági iskolaigazgató családjával. Itt, e falak között hallott először altatódalokat, s itt ismerkedett a zongora billentyűivel.

Tuti menü